A kérdéseddel sem vagy egyedül.

Igen — nem a hatóanyag, hanem a segédanyagok miatt. A tabletta töltőanyaga lehet búzakeményítő, és bár a mennyiség általában elenyésző, érzékenyebbeknél számíthat.

A megoldás nem a pánik: a készítmény jellemzői között utána lehet nézni. A workshopon megmutatom, pontosan hol és mit keress.

Sajnos nem. A pirító réseiben megülő morzsa a klasszikus keresztszennyeződési forrás — kimosni sem lehet rendesen. Két jó megoldás van: külön dedikált pirító, vagy egyszer használatos pirító-tasak.

A konyha a legalattomosabb terep, mert nem az étel a gond, hanem a környezet. Erről szól a workshop gyakorlati része.

A zab önmagában nem tartalmaz glutént — a probléma a termesztés és feldolgozás alatti szennyeződés búzával. Ezért létezik külön „gluténmentes zab” jelölés: ez ellenőrzött, elkülönített láncból származik.

A cöliákiások kis része ráadásul az avenin fehérjére is reagál, ezért érdemes óvatosan, kis mennyiséggel bevezetni.

Gyakori ok a felszívódási hiány, ami a diagnózis előtti időszakból marad vissza: B12, vas, D-vitamin, folát. A gluténmentes étrend gyógyítja a bélbolyhokat, de a raktárakat pótolni kell.

Egy célzott laborvizsgálat megmutatja, hol állsz. Ezt érdemes az orvosoddal átbeszélni.

A „lisztérzékenység” a köznyelvben elterjedt, de orvosilag pontatlan: nem a liszttel van baj, hanem a benne lévő gluténnal, és a cöliákia nem klasszikus értelemben vett érzékenység, hanem autoimmun betegség.

A pontos megnevezés: cöliákia (ha diagnosztizált autoimmun betegségről van szó) vagy gluténérzékenység (ha tágabb érzékenységről). Ezért használjuk ezen az oldalon következetesen a pontos szavakat.